Keresgélek az újévre valami egyszerűt, szívhez szólót, találok szép verseket. Majdnem tetszenek, némelyik ismerős is egy kicsit, talán régről. És akkor a fészbukon, hol is másutt, találkozom Ildi versecskéjével. Hogy ő a szerző, szerényen nem írja ki. És a vers éppen olyan, amilyet szerettem volna.

Barna Ildikó: Új évre

Legyen, kit szerethetsz; legyen, aki szeret.
Akivel nevethetsz, aki veled nevet.
Legyen, akit várhatsz; legyen, aki vár.
Kivel szép a tavasz, tél, az ősz, s a nyár.
Legyen, kinek adhatsz; legyen, aki ad.
Legyen, aki úgy, ahogy vagy, elfogad.

Ennyi.Hát nem elég? Ezt kívánom mindenkinek sok szeretettel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.